2010. augusztus 30., hétfő

Amikor tudod,hogy nem jön,



de mégis várod,



Amikor tudod,hogy kár volt az egész



mégsem bánod,



Amikor meglátod és hevesebben



dobog a szíved,



Amikor érzed,hogy érte remeg



két kezed,



Amikor várod hogy újra eljöjjön



a pillanat,



Amikor várod,hogy ismét odaadhasd



magad neki.



Amikor vágyod hangját és szavait,



Amikor naponta felidézed magadban



az együtt töltött órák emlékeit,



Amikor néznéd mosolyát és két szemét,



Amikor vágysz arra hogy megint



feléd nyújtsa két kezét,



Amikor nem bírod már,



hiszen kavarognak benned a szavak,



Amikor közeledben van és



alig bírod türtöztetni magad,



Amikor elhiszed hogy erre



volt szükséged,



Amikor elhiszed,hogy míg együtt



voltatok ő is megőrült érted,



Amikor megijedsz,mert rossz



lenne nélküle,



Amikor újra aludnál és ébrednél mellette,



Amikor jó lenne ha újra veled lenne,



Amikor már önmagaddal harcolsz ellene,



Amikor rájösz,hogy mit sem ér a józan ész,



Amikor döntesz,hogy miért is ne,



hiszen egyszer élsz,



Amikor világossá válik,hogy



bármily rossz,ez mégis jó neked,



Amikor tudod,hogy tilos,



de mégis újra és újra megteszed,



Akkor vedd tudomásul,hiába tagadod,



igenis szereted!!!